Már az érkezésem utáni első nap láttam,hogy ez itt tényleg nagyon nem Európa.Pénteken a bátyámmal elmentünk az egyetemére,hogy ott elintézzen valamit.Amit útközben láttam az utcákon az már a kőkemény Dél-Amerika volt.Az utak kátyúsak,kóborkutyák vonultak át az úton,a közlekedés tiszta káosz és mindenhol rengeteg növény,leginkább pálmafák,az emberek sőtét hajúak és boldogok.Ekkor jöttem rá,hogy nekem tányleg ez kell egy évig már az első pillanattól imádom az egészet.A hétvégét az arrival campben töltöttem,majd hétfőn visszajöttem a családhoz,akikkel délután moziba mentünk,nagyon érdekes volt a filmet nem magyarul nézni,de ettől függetlenül tetszett.A hét többi napján délelőttönként spanyol órára jártam a többi diákkal a délutánokat a családommal és az új dolgok megismerésével töltöttem.A második hétvégémet teljes mértékben a családommal töltöttem,akikkel elmentünk a nyaralójukba a tőlünk kb.60 km-re lévő Ypacarai tóhoz,ahol megismerkedtem az apukám testvéreivel és az ő gyerekeikkel.Szombaton elmentünk délelőtt a templomba,majd megmásztuk a kilátót végül elmentünk hajókázni is.Egy csodás napot töltöttünk ott nagyon jól éreztem magam ott minden olyan nyugott volt és közel voltunk a természethez.Este Camilával a növéremmel és az ő anyai ágról való unokatesójival elmentünk bulizni.A zenék sokkal jobban tetszettek,hogy spanylul voltak.Reggel 5-re értünk haza,ígyhát érthető,hogy délig aludtunk és mire felkeltem a házban újabb 20 ismeretlen emberrel találkoztam,mint kiderült ők az anyukám családtagjai és minden vasárnap átjönnek sütögetni.Ma különösen jól esett a tűz,amit a sütögetéshez gyújtottunk,hiszen ma nagyon hideg volt mindössze 9 fok és esett is az eső.Aminek viszont nagyon örülok,hogy nagyon sok mindent értek már,de sajnos a pontos beszéde még nehezen megy.